2020. decemberében az Európai Unió is engedélyezte az első COVID fertőzés ellen használható védőoltást, így karácsonykor Magyarországon is megkezdődhetett az oltási program. A járvány elleni küzdelemben kulcsfontosságú, hogy minél többen oltassák be magukat, sajnos azonban egyre több félinformáció és álhír kering a COVID-vakcinákkal kapcsolatban.

TÉVHIT: A vakcinák gyengítik az immunrendszert, ezért egészséges embereknek nincs rá szükségük.

TÉNY: A védőoltások a fertőző betegségek elleni küzdelem leghatékonyabb eszközei

A védőoltásoknak köszönhető, hogy a gyermekkori halálozással járó fertőző betegségek a világ legtöbb részén eltűntek vagy visszaszorultak (pl. kanyaró, járványos gyermekbénulás).
COVID fertőzés esetén a betegség lefolyása kiszámíthatatlan, előfordulhat, hogy egészséges embereknél is komoly szövődmények alakulnak ki, ezért az ő vakcinációjuk rendkívül fontos.
A oltások hatására az immunrendszer „emlékszik” arra, hogy mit kell tennie egy esetleges fertőzés esetén, így gyorsabban, és betegség tüneteinek produkálása nélkül küzdi le a fertőzést.
Az oltások elölt vírust, vagy a vírus egyes részeit tartalmazzák, fertőzést nem okoznak, de a szervezetet a megfelelő immunválasz adására stimulálják. A legújabb rtípusú mRNS vakcinák (Pfizer/BioNTech, Moderna) pedig a vírus speciális fehérjéjének előállítási kódját juttatják a sejtekbe, ily módon aktiválják az immunválaszt.

TÉVHIT: Ilyen rövid idő alatt nem lehet vakcinát kifejleszteni.

TÉNY: A gyors vakcinafejlesztéshez minden körülmény adott volt.

A korábban fejlesztett oltások működési elvei azonosak, így azt nem kellett most a COVID esetén „feltalálni”, a tudósok pedig megosztották egymással az eredményeiket.
A klinikai vizsgálatokhoz szükséges betegszám sajnos adott.
A hatóságok mindent megtettek a gyorsított engedélyeztetésekért.
A fejlesztésekhez szükséges pénz rendelkezésre áll.

TÉVHIT: A vakcinák veszélyesek, a hosszú távú mellékhatásokat nem lehet felmérni.

TÉNY: Az oltás sokkal kisebb egészségügyi kockázatot jelent, mint a fertőzés

Az oltások megbetegedést okozó élő vírust nem tartalmaznak, így COVID fertőzést sem okoznak. Megbetegedés nélkül alakítanak ki védettséget.
A rövid távú mellékhatások az oltás helyén, ill. az immunreakció megindulása miatt alakulhatnak ki (pl. bőrpír, gyengeségérzés), de ezek átmenetiek. Az eddig világszerte beadott több millió vakcina során elvétve tapasztaltak komolyabb, de kezelhető mellékhatásokat.

TÉVHIT: A vakcinák engedélyeztetése során a politikai szempontok fontosabbak voltak, mint a szakmaiak.

TÉNY: Csak független szakmai szervezetek dönthetnek az oltások engedélyezéséről

A gyógyszeriparban a szakmai hitelesség a legfontosabb. Ha a gyártó nem biztonságos, vagy nem hatékony vakcinát dob piacra, akkor ezt kockáztatja.
A kifejlesztett oltóanyagokat önkéntesek ezrein tesztelik, mire a hatóságokhoz eljutnak az eredmények.
Nem a politikusok, hanem kizárólag az FDA és az EMA (European Medicines Agency) hatóságok dönthetnek az eredmények alapján, hogy kezdődhet-e egy vakcina tömeges beadása, vagy sem! Ők szintén a szakmai hitelüket kockáztatnák, ha engednének a politikai nyomásnak, vagy a „gyógyszerlobbinak”.
A hatóságok alaposan átnézik és értékelik az eredményeket, ez alapján döntenek egyes vakcinák engedélyezéséről.
Amelyik vakcinákat a hatóságok engedélyezték, azok biztonságosan használhatóak, de orvos feladata eldönteni, hogy kinél melyik vakcina használata javasolt.

TÉVHIT: Ha mások beoltatják magukat, akkor nekem már nem kell.

TÉNY: A járvány felszámolásához a lakosság 70%-nak be kell oltatnia magát.

A jelenleg engedélyezett vakcinák csak a betegséget védik ki, a fertőzöttséget nem. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy az oltás után is elkaphatjuk és terjeszthetjük a vírust, de nem leszünk betegek.
Hogy meddig marad velünk a járvány, az nagymértékben függ attól, hogy hányan oltatják be magukat. Ha kevesen, akkor a COVID még évekig velünk marad.

TÉVHIT: Minden ember számára javasolt az oltás.

TÉNY: Minden oltás esetében vannak olyan emberek, akiknek nem javasolt a vakcina.

A jelenleg engedélyezett Pfizer-BioNtech vakcina beadását négy csoport számára nem javasolják:
várandósok és szoptatós anyák (megfelelő mennyiségű teszt hiányában)
akiknek a kórelőzményben anafilaxiás sokk szerepel
aki allergiás az oltás bármely összetevőjére
aki az oltást megelőző 6 hónapon belül átesett COVID-fertőzésen (magyar oltási terv szerint)

TÉVHIT: Oltás után már nem kell maszkot hordanom.

TÉNY: A maszkra és a távolságtartásra még egy darabig szükség lesz.

Mivel a vakcina csak a betegséget védi ki, a fertőzöttséget nem, illetve a beoltottak valószínűleg terjeszthetik a vírust, így a védekező intézkedéseket mindaddig tartani kell, amíg a nyájimmunitás ki nem alakul.

VAKCINA STATISZTIKA (2021 január 12.)
Az Európai Unióban jelenleg engedélyezett vakcinák száma: 2 (Pfizer/- BioNTech és Moderna)

Beoltott emberek száma:
világban: 28,25 millió fő
Magyarországon: 71 ezer fő

Jelenleg beoltandó csoportok Magyarországon:
egészségügyi dolgozók
szociális intézmények dolgozói és lakói

A cikk a Magyar Tudományos Akadémia, az Európai Vakcinázási Információs Portál és a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Kutatócsoport anyagai alapján, a VIDEOTON Orvosi Rendelő szakmai felügyeletével készült.